Nehézkesen indult a szerdai fellépésünk, a HÉV-pótló „jóvoltából” éppen csak odaértünk időben Csepelre. Ezt az ellenfél nem mondhatta el magáról, így a kezdés is csúszott. Csak azért ezzel kezdem, mert nekünk sajnos nem szokott jót tenni, ha ilyen kizökkentő apróságok történnek…
A két csapat idei szereplése alapján mondhatjuk, hogy a FöldturkÁszok volt a mérkőzés esélyese. Az első percekben szerintem érezhető volt a Kiábrándítókon, hogy nem igazán „vannak ott fejben”. Ezt remekül kihasználtuk, gyorsan kétgólos vezetést szereztünk. Nagyon fontos volt, hogy nem engedtük be a meccsbe az ellenfelet, és újabb gólokat lőttünk. Innentől kezdve nem volt kérdéses a mérkőzés kimenetele, mert bár a második félidőben jócskán feljavultak, akkor már behozhatatlan hátrányból kellett volna fordítani. Én úgy látom, hogy ez egy tipikus kötelező győzelem volt. A szerdán mutatott játékunk több csapat ellen is kevés lenne, de tudtunk volna emelni a szinten, ha úgy adódott volna, hogy szükséges. Időnként szépen kombináltunk, és javítottunk a gólkülönbségünkön is. Zoli megszerezte első gólját, Ádi először duplázott, Kacsa is duplázott (természetesen nem először), és Léni is növelte eggyel góljai számát. Ismét feltűnt Geri a kapunkban, Tamással együtt remekül védtek, és – idén első alkalommal - kapott gól nélkül jöhettek le a pályáról. Ez Zsolónak is köszönhető, aki látványos mentéssel rukkolt elő a hajrában.
Hasonló mérkőzésre számíthatunk most szerdán is a Pontlopók ellen, hasonlóan odafigyelve azon az összecsapáson is gazdagodhatunk 3 ponttal.
Hajrá ’Ászok!
Miki
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.