Egy nappal a Zsírmedence elleni mérkőzésünk (4:3) után, azaz szerdán ismét játszottunk, ezúttal a Palota FC ellen, akik nagyon jól szerepelnek idén. Az összecsapást megelőzően 8 mérkőzésükön hatszor diadalmaskodtak, és csak kétszer szenvedtek vereséget. És a két csapat, aki le tudta győzni őket: a CSTB és a Torpedo Vodka…

Az első félidőben viszonylag kiegyenlített játék folyt a pályán, helyzetek itt is, ott is. A védekezésünket dícséri, hogy ennek ellenére nem kaptunk gólt az első játékrészben. Viszont mi Kacsa révén szereztünk egyet a félidő derekán, és mivel Léni egész pályás emelése-lövése a kapufán csattant, 1:0-val fordult a két csapat. Sajnos Léni bokája aláfordult az első felvonás hajrájában. Igazából duplán sajnos, mert láthatóan a keddi formáját hozta magával. A második 25percben is tartottuk a látványos, kombinatív játékunkat, így a második gólunk is hamarosan megszületett. Dávid vette be a Palota kapuját egy pompás lövéssel, aminél a labda mindkét kapufát érintve végül is úgy döntött, hogy megpihen a hálóban. Ezután jött még 3 gólunk, amikről nem feltétlenül időrendben fogok megemlékezni. Jöjjön mindjárt Dörömbölő második találata, amit egy precíz gurítás eredményezett a kapus zoknija mellé. Zoli is góllal tette még szebbé a szerdai remek teljesítményét. És akkor egy egészen parádés gól van még hátra: az ellenfél kapusa kicsit kint állt a kapujából, ráadásul a cseréinkhez beszélt, amit Kacsa azzal büntetett, hogy saját hatosunkról emelt a kapuba! Szóval 5:0 is volt az eredmény, amit aztán még a Palota – ha jól emlékszem egy játékos révén - két góllal módosítani tudott. De véleményem szerint nem volt kérdéses a meccs kimenetele, megérdemelt győzelmet arattunk. Külön öröm, hogy a szezonbeli egyik legjobb játékunkat láthatták, akik megtekintették a találkozót (Geri egyik legjobb meccsét fogták ki, akik miatta érkeztek). A Palota is szépen focizik, így igazán látványos meccs volt.

Már csak két mérkőzés vár ránk ebben a szezonban, és az eddigi eredményeinknek köszönhetően kiváló helyzetből készülhetünk rájuk. Én azt javaslom, hogy ne kezdjünk el számolgatni, hanem arra figyeljünk, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki ebből a két találkozóból, és majd a végén meglátjuk, ez mire volt elég a tabellán. A Paksi Halászlé ellen tavaly döntetlent játszottunk, ami még most is fájó pont, mivel a spori nem fújta be a 6.fault-jukat, pedig nem kicsit rúgtak fel…  Mindenkinek jó pihenést, illetve lábadozást kívánok a hétvégére!

Hajrá ’Ászok!

                                                         Miki