FöldturkÁszok

A Palotát eddig minden alkalommal - habár egyre csökkenő mértékben- sikerült megvernünk. Így a szakvezetés is úgy állt a meccshez, hogy mindenképpen pontot, pontokat kell szereznünk, hogy sikerüljön bent maradnunk. A hiányzók sorát Kacsa bővítette tovább, így az alapítók közül csupán Ádi volt a pályán. A hiányzók: Miki, Kacsa, Tomi, Léni.

Ennek ellenére az új emberek remekül felvették a meccs ritmusát, Ádi, Zoli és a kapuban Geri irányításával jól működött a védelem, és néhány kontrára is futotta erőnkből. A távol maradók hiánya elsősorban az előrefelé játékban érződött. Mégis a félidő vége felé egy remek visszatámadásból Imi góljával vezetést szereztünk, és szívós védekezéssel ki is húztuk a félidőt. Meg kell említeni, hogy Zoli előtt akadt még ziccer lehetőség, amivel 2-vel mehettünk volna pihenni, de sajnos az újabb gól a lábában maradt. Érezni lehetett, hogy 1 rúgott góllal kis pályán nem biztos, hogy nyerni lehet, és ez be is igazolódott. A Palota a második félidőben egy szép egyéni teljesítménnyel és egy szerencsés góllal megfordította a meccset. Nekünk is akadtak lehetőségeink, de vagy nem vállaltuk el a lövést, vagy a labdafogóba bombáztunk. Összességében 1 pontot mindenképpen benne hagytunk a meccsben, a csapat rászolgált volna főleg a végig fegyelmezett, kemény védekezés miatt. Sajnálhatjuk mert egy újabb sorozat szakadt meg és jövő héten jön a BKV, akik ellen szintén veretlenek vagyunk(8-8, 2-2, 5-5, 6-0)! Jó lenne ha így is maradna, de piszkosul nehéz dolgunk lesz!!!

Hajrá Sr' Ászok!

3-0-ig szinte a pályán sem voltunk, utána kezdtük felvenni a ritmust. A felzárkózás azonban elmaradt, ugyanis sem elöl, sem hátul nem hoztunk jó döntéseket. Az Armada elleninél vállalhatóbb játék és eredmény azonban így is összejött.

A hallottak alapján Miki, Ádi és Léni hiányában is egy jó darabig egyenrangú ellenfelei voltunk az Armadának, majd egyéni hibáinkat kihasználva kivégeztek bennünket. Ennél biztos többet kell mutatnunk, hogy a középmezőnyben tudjunk végezni...de marha nehéz lesz.

Sajnos az első percekben már eldőlni látszott a találkozó, de hozva szokásos küzdős játékunkat emelt fővel jöhettünk le a pályáról. Az ellenfél megérdemelten nyerte a találkozót, és érte el a 2. helyet, de viselkedésük a pályán gusztustalan, nem ebbe a ligába való.

Gratulálunk a Torpedónak és a többi dobogós csapatnak!

Andrew, Dávid, Háni hiányában és Léni első félidei sérülése miatt a 2. félidőt már csak egy cserével toltuk végig. Az első félidő közepén megítélt bűntető kellett ahhoz, hogy a Vodka feloldódjon a szervezetünkben, utána már egyre töbet maradtunk le róluk, sok ziccert hibáztak el, néha már-már nagyképűen. A végére azért szépen kozmetikáztuk az eredményt és még talán némi ijedtséget is tudtunk az arcukra vinni. Holland-magyar feelingű meccs volt, győzelmük nem forgott veszélyben.

A kiállni is alig tudó CSTB ellen bűnrossz védekezést bemutatva verettük meg magunkat. Kár érte, itt kezdett elúszni a bajnokság.

A Paksi elleni meccshez hasonlóan nagy meccset játszottunk a Molokóval, az első félidőben ők, a másodikban mi domináltunk inkább. Kis szerencsével nyerhettünk volna, az eredmény reális.

Az ellenfél nem jelent meg.

Az első félidőben emberhátrányban játszó Armada ellen nem sikerült meggyőző fölényt kiharcolni. A 3 pont így is meg lehetett volna, mindössze 20 mp kellett volna hozzá (igaz a meccs szervezési okokból kb. 43 perces volt). Kár ezért a két pontért, a Reneszánsz ellen a dobogó lehetett volna a cél...

    A harmadik fordulóban a Palota FC volt a soros ellenfelünk, akikkel évről évre szorosabb meccset játszunk. Reméljük, hogy ez a jövőben nem így lesz, mivel a tegnapinál szorosabb eredmény jövőre már nem ér majd 3 pontot… Rögtön az első percektől kezdve világos volt, hogy nehéz mérkőzés vár ránk, az első kapott gólra sem kellett sokat várnunk. Ezt követte egy második is, ami különösen bosszantó volt, mivel mi végeztünk el szögletet, és abból kontráztak le minket. Azt viszont jó volt látni, hogy 0:2 után is nyugodtak maradtunk, ugyanakkor mindenki érezte, hogy jobban kell igyekeznünk ahhoz, hogy ponto(ka)t szerezzünk. Viszonylag gyorsan sikerült is szépíteni, Kacsa keresztbetett labdáját a hosszú saroknál Léni tessékelte a kapuba, így alakult ki a félidei 1:2-es mérkőzésállás. A második félidőben is rendkívül sokat dolgozott mindenki, Tamás védései nem egyszer tartották meccsben a csapatot. Az egyenlítést egy szabadrúgás-variáció hozta meg, amikor Kacsa legurította Léninek, majd az élesen belőtt labdát Zoli tette el a helyére. Ezután egy olyan gólt kaptunk, amit nem gyakran lehet látni a JÁG-Arénában, talán nem csak nekem jutott eszembe Zinedine Zidane róla… Egy blokkról felpattanó gyertyát kapásból vágta hálónkba a Palota játékosa, 2:3. Szerencsére a lendületünket nem törte meg, hogy ismét hátrányba kerültünk, és rövid időn belül ismét egyenlítettünk. Kacsa a balszélről befelé tolta a labdát, majd kilőtte a hosszú sarkot, 3:3. A vezető gólunkat is a 9-esünk jegyezte, Léni középre fejelt labdáját közvetlen közelről juttatta a gólvonalon túlra. A kétgólos vezetés is összejött, miután Miki lőtt az üresen hagyott kapuba. Sajnos sok apró szabálytalanságot követtünk el, és az utolsó említésre való momentum is egy a 6. faultunk után ellenünk megítélt, majd értékesített 10méteres volt, így alakult ki az 5:4-es végeredmény. Munkás győzelem volt, talán értékesebb is, mint egy sima meccs lett volna. Főleg az első fordulóbeli nyert helyzetet követő vereségünk után volt nagy dolog, hogy kétgólos hátrányból is megfordítottuk az eredményt. De kedden lehetőleg ne várjuk meg, míg 0:2-ről kell visszajönnünk. 

FöldturkÁszok vs stohl buci 3:4

&

FölturkÁszok vs Paksi Halászlé 3:0

    Felemás szezonkezdeten vagyunk túl… Ez a két meccsünk eltérő kimenetelén is látszik, illetve azon, hogy a tavalyi szezonhoz képest hogy mennek a dolgaink. Az őszi szezonhoz hasonlóan sajnos megint nem tudtunk végleg eldönteni a mérkőzést kétgólos vezetésről, aztán két héttel később viszont szokatlan módon kitettünk magunkért egy rangadón. Az első meccsünkön mi kaptuk az első gólt, ami szerencsére felébresztette a csapatot, és válaszul hármat is berámoltunk a stohl buci hálójába. A góljainkat Andrew, Kacsa és Léni szerezte. Andrew találata különösen szép támadás befejezése volt. Ekkor azt hihettük, minden rendben lesz, zsákban a 3 pont. Csak hát azt a bizonyos zsákot (ahogy a németek is mondani szokták) be is kell kötni. Mindenekelőtt önfeláldozó védőmunkával. Persze voltak jó lehetőségeink újabb gólok szerzésére, de 3:1-ről azt a meccset újabb lőtt gól nélkül is meg kellett volna nyerni. És ez azért nem így történt, mert nem úgy védekeztünk, ahogy két héttel később… …amikor is a Liga egyik élcsapatát győztük le 3:0-ra! Ennyire egységesnek talán még nem is láttam a FöldturkÁszokat, pláne nem egy rangadón. Nem nálunk volt többet a labda az 50 perc során, mégis türelmesen játszottunk, és a lehetőségeinket szépen kihasználtuk. A védekezésünk rendkívül fegyelmezett és szervezett volt, + 2 remek kapusteljesítményt is felmutattak a portásaink. Az első gólunkat Kacsa jegyzi egy középről leadott lövésből, az első félidőben ez volt az egyedüli találat. A fordulás után is inkább a védekezés dominált a játékunkban, csak itt már látszott az ellenfél játékosain, hogy idegesebbek, olyan passzokba is hiba csúszott, amit egyébként szerintem csukott szemmel is megcsinálnak más helyzetben. Ez egyértelműen a csapatvédekezésünk érdeme. A második félidő közepe táján egy labdaszerzést követően Geri vágta be a második gólunkat. Ezután kb. 10percig kapus nélkül játszottak, ám így is mindössze egy nagy helyzetet dolgoztak ki a paksiak. A lefújás előtt nem sokkal – ezen az estén immár harmadszor, egy saját térfeles labdaszerzést követően voltunk eredményesek – Kacsa és Geri passzolgatták végig az ellenfél térfelén a labdát, majd Geri gurított a hálóba, 3:0, ez a vége!

   Elismerésem az egész csapatnak, és mindenkitől ilyen hozzáállást szeretnék látni szerda este is a Palota ellen! Addig is,

Hajrá ’Ászok!

Miki

Góllövőlista:

Kacsa(16)

Léni(8)

Geri(7)

Miki(4)

Ádi(4)

Andrew(1)

Zoli(1)

Eredmények:

stohl buci - FöldturkÁszok   4:3

Gól: Andrew, Kacsa, Léni

Paksi Halászlé - FöldturkÁszok  0:3

Gól: Geri (2), Kacsa

Palota Fc - FöldturkÁszok 4:5

Gól: Kacsa(2), Zoli, Miki, Léni

SS Zsírfeka - FöldturkÁszok 0:5*

Kiábrándítók - FöldturkÁszok 5:7

Gól: Kacsa(3), Miki(2), Léni(2)

Armada - FöldturkÁszok halasztva

NSZK - FöldturkÁszok 0:5*

Moloko - FöldturkÁszok 3:3

Gól: Ádi, Léni(2)

CSTB - FöldturkÁszok 8:5

Gól: Kacsa(2), Ádi, Léni(2)

Torpedó Vodka - FöldturkÁszok 9:7

Gól: Kacsa(4), Geri(2), Ádi

Armada - FöldturkÁszok 5:5

Gól: Ádi, Kacsa(2), Miki, Geri

Reneszánsz - FöldturkÁszok 5:3

Gól: Geri(2), Kacsa

Kifejezetten jó iramú meccsen, egy felkészült, jó ellenféllel színvonalas felkészülési meccset játszottunk. Látszott az "idény eleji" forma a csapaton, de nem voltak kirívó, óriási problémák. Az ellenfélnek köszönjük, hogy kijöttek ide, és komolyan vették a felkészülési mérkőzést. Reméljük a jövőben hasonló meccseket sikerül lekötnünk egymással, tovább mélyítve a jó viszonyt a két csapat között.

Szerdán kezdődik a hadd el hadd, szóval mindenki így készüljön.

Hajrá 'Ászok!

L.

Az átszervezett bajnokság kezdetével csapatunk betölti harmadik életévét. Belemerültem az eltefoci honlapjának archívumába, és egy kis statisztikát vázolnék fel, amit eddig a csapat elért.

Első szezonunkban, 2008 tavaszán a C/2 ligába nyertünk besorolást, ahol 10 meccsből 9-et megnyertünk, egyszer végeztünk döntetlenre (emlékezetes meccsen a BKV Hátra ellen), 103 gólt rúgtunk, 54-et kaptunk, a megszerezhető 30 pontból 28-at zsebeltünk be, így megnyertük a bajnokságot. Érdemes talán kicsit mazsolázgatni az akkor szerepelt játékosok névsorában: Richter Peti kapuban, Jim, Nagy Feri, Dani, Benjoe, Palotás, Andor, Ádi, Miki, Kacsa, Léni. Az akkori csapatból Kacsa,Miki, Ádi és Léni maradt meg, Ők az "alapító atyák".

2008 őszen a B/2 ligában negyedik helyezést értünk el. 10 meccsen 6 győzelem, 3 vereség, 1 döntetlen jellemezte a csapat szereplését. 52 gólt rúgtunk, 39-et kaptunk, 30 pontból 19-et sikerült összegyűjteni.

2009 tavaszán csatlakozott a csapathoz Andrew és Háni, az összevont B ligában sokáig vezettük a tabellát, majd a hajrára kipukkadtunk és lemaradtunk a feljutást érő dobogóról, 4. helyet szereztük meg. 11 meccsből 7-et megnyertünk, 3-szor kaptunk ki, 1-szer végeztünk döntetlenre, 76 gólt rúgtunk, 42-őt kaptunk, 33 pontból 22-őt szereztünk meg.

A BKV visszalépése miatt 2009 őszén az A ligában találtuk magunkat. Dörömbölőt sikerült leigazolni a nyáron, Vele bővült tovább az egyébként karcsú keretünk. Az első pár meccsen megtapasztaltuk a két bajnokség közti különbséget, de szépen korrigálva a bajnokság végét a 7. helyen végeztünk. 11 meccsen 5 győzelem, 6 vereség. 53 rúgott, 49 kapott gól, 33 pontból mindössze 15-öt gyűjtögettünk. Geri sérülése miatt, Dávid révén Tamás került a kerethez.

2010 tavaszi felkészülés során a játékos ügynökök(Andrew,Háni) révén Zsolót sikerült leigazolni. Jól sikerült felkészülés után, a csapat az eddigi legjobb szezonját produkálta, 3. helyezést ért el az A ligában. 11 meccsből 8-at nyertünk, 1-szer kaptunk ki, és 2-szer végeztünk döntetlenre. 68 gólt rúgtunk és 31-et kaptunk, 33 pontból 26-ot szereztünk meg.

2010 őszén sikerült megismételni a tavaszi eredményt, ismét 3. helyezést ért el a csapat, igaz, talán valamivel halványabb játékkal, több szerencsével. Zsoló sajnálatos távozása miatt Zoli került a csapatba, akivel tovább erősödtünk hátul. 11 meccsből 7-szer nyertünk, 3-szor kaptunk ki, és 1 döntetlen született. 41 gólt rúgtunk és 29-et kaptunk, 33 pontból 22-őt szereztünk meg.

Összesen 64 meccset játszottunk le az elmúlt 6 szezonban, 42 győzelem, 16 vereség és 6 döntetlen született. 393 gólt rúgtunk, ami meccsenként 6,1-es átlag, 244 gólt kaptunk, ami meccsenként 3,8-as átlag. Az összesen megszerezhető 192 pontból 132 pontot zsebeltünk be, ami 69%-os teljesítmény.

A következő szezonban arra kell törekednünk, hogy tovább javuljanak ezek a mutatók, az érem fényesebb legyen, és akkor biztos elégedetten zárhatjuk a tavaszt.

Ehhez sok sikert kívánok a csapatnak!

Hajrá 'Ászok!

L.

Egymás után másodszor értük el a harmadik helyet, ami nagyszerű eredmény! Nem sok hiányzott egy még jobb szerepléshez, de a gyengébbhez sem kellett volna éppenséggel jelentősen kevesebb. Szerintem reális képet tükröz a tabella végső állása. Többször is volt „szerencsénk”, de mindig megdolgoztunk érte, és ugyanennyi meccsen vesztettünk pontokat „balszerencsés” körülmények között, amik azonban szintén nem csak rajtunk kívülálló dolgokban jelentkeztek. Szóval, ahogy a németek mondják: „Die Tabelle lügt nicht.”

A játékunk sajnos valóban nem volt olyan gördülékeny, mint tavaly. Ez mindenképp az ellenfeleknek is „köszönhető”, akik idén több sikerrel akadályozták meg, hogy játszhassuk a könnyed támadójátékunkat. Ők fejlődtek, mi pedig nem léptünk előre tavalyhoz képest. De fontosabbnak gondolom az összeszokottság hiányát. Ebben a félévben 11 alkalommal fociztunk együtt, kizárólag a meccseken… Ami ugye nem a legalkalmasabb helyzet arra, hogy fejlődjünk. A legnagyobb hiányosságnak látom, hogy - én legalábbis – nem érzem, mikor kapom meg a labdát, és mikor nem. És a támadásainkban sok a bizonytalanság. Ezalatt azt értem, hogy a védők nem tudják, előre mehetnek-e, vagy túl nagy a kockázat, hogy nem kapják vissza a labdát, és egy rossz passz után teljesen kinyílunk. Ezek pedig nem fognak olajozottabban menni, ha nem focizunk együtt meccs kereteken kívül, amikor lazábban játszhatunk, és arra koncentrálhatunk, hogy jobban megismerjük egymás felfogását, elképzeléseit, stb.

Személyi változások is voltak ebben a félévben, egy-egy név szerepel a távozók és az érkezők listáján is. Zsoló távozását - mindnyájunk nevében mondhatom - természetesen nagyon sajnálom. Zoli érkezése viszont egyértelműen jól jött a csapatnak, remek csapatjátékost igazoltunk személyében.

Úgy gondolom, hogy az egyéni képességek alapján a következő tavaszi szezonban is a dobogó bármelyik foka lehet a cél. És hogy elérjük vagy nem (egyáltalán a dobogót is), azon múlik majd, hogy hajlandóak leszünk-e meccseken kívül is összejönni. Remélem, hogy így lesz! Mert ha mi megragadunk ezen a szinten, a többiek fognak annyit fejlődni, hogy már ne érjünk oda a dobogóra.

A FöldturkÁszok Erdélybe utazó kontingensének sok sikert, és az egész csapatnak Boldog Karácsonyt kívánok! Remélem, Januárban egy focipályán találkozunk!

Hajrá ’Ászok!

Miki

Az utolsó meccsről kár szót ejteni, azért annyit hozzátennék, hogy ha most kinézek az ablakon akkor azért nem azt látom mint múlt héten. A szervezők figyemébe tudnék ajánlani pár linket ahol 1 hetes időjáráselőrejelzést meglehetős biztonsággal el lehet fogadni. Nem is magunk miatt írom ezt, - utólag tudjuk, hogy semmilyen más eredménnyel nem végeztünk volna előrébb - hanem az egész bajnogság nívóját kicsit aláássa, hogy ilyen körülmények között dőlt el a bajnoki cím sorsa.

Pár gondolat a szezonról:

Normális játékra alkalmatlan körülmények között szenvedtünk vereséget a szerencsével jól sáfárkodó PPBK ellen. Szép lett volna egy szezonzáró győzelem, de mind a pálya minősége, mind az eddig a kezünket fogó fortuna ellenünk volt a meccsen, ráadásul meg sem dolgouztunk azért hogy magunk javára fordítsuk a meccset. Zoli két gólját szép támadások után szerezte, hátul azonban gyakran kinyíltunk, elöl meg rúgtunk vagy 5 kapufát, kimaradt egy bűntetőnk, szóval még így is voltak lehetőségeink. Nem az év meccsét játszottuk...

Úgy alakult a vége, hogy harmadikak lettünk. Látszik, egyetlenegy elmaradt győzelmünk esetén a 8. helyen zártuk volna a szezont, tehát elég erős középmezőny élén végeztünk. Visszaemlékezve szerencsés, szoros győzelmeinkre, és az utolsó két forduló meccseire talán reális az eredményünk, kicsit végezhettünk volna közelebb az élen álló két csapathoz. Összehasonlítva az előző szezonnal, marha kevés gólt lőttünk. Ennek több okát látom: 1. Zsoló távozásával előrefelé sémásabb lett a játékunk, Mikinek meg Andrewnak bátrabbnak kell majd lenni a jövőben 2. sorozatos sérülések, Dávid esetében több hiányzás ami nem könnyítette meg beépülését 3. sajnos hiányoztak Zsoló, Miki gólpasszai, főleg Léninek aki ezekből szerezte az elmult idényben góljai 80%-át.  Örömteli azonban hogy csapatként egyre jobban működött a gárda, védelmünk bitang erős csapatszinten is, valamint, hogy Kacsa meg tudta közelíteni tavaszi formáját, ismét bombaformában ontotta a gólokat, habár Zsoló távozása az Ő góljai számában is meglátszott. Ádi beérett mint Sebők Vili, néha öröm volt nézni fegyelmezett játékat, azonban még be-becsúsznak fehér foltok. Andrew játéka Piqué-t idézi a Barcában egyre jobban lép fel előre, hátul magabiztos. Miki ebben a szezonban vált igazi csapatkapitánnyá, némely meccseken meglepett a hozzá képes agresszív futballjával, sajnos lövései nem jöttek úgy mint szoktak, de "több nap mint kolbász", tavasszal menni fog! Dávidnak sok hiányzása volt sérülése miatt, nem magyon találta formáját, Palota ellen azért látszott, hogy tud Ő focizni, utol kell érnie magát. Két kapusunkkal-Gerivel és Tamással- meg lehetünk elégedve, jól védenek, kevés hibával, jól irányítanak, nagyszerűen készítik fel egymást, különböző stílusuk még az ellenfeleket is megbabonázza. Fontos megemlíteni még Zoli játékát, aki Jolly Joker szerepkörből a végére fontos része lett a csapatnak. Úgy gondolom, hogy Ő majd a JÖVŐ egyik pillére lehet a FöldturkÁszok életében. Tavasszal többet kell együtt játszanunk, akkor előbbre léphetünk, ellenkező esetben nem biztos, hogy meg lesz a dobogó.

Télen is, bárhol is

Hajrá 'TurkÁszok!

"Megakadt a szálka a torkunkon..."  Léni

Szerda este elszenvedtük második vereségünket az idei őszi szezonban. Nem szeretnék azzal foglalkozni, hogy egy győzelem vagy egy döntetlen mit jelentett volna. Egy mérkőzésünk van hátra, azt mindenképpen meg kell nyernünk.

Jól kezdtük a mérkőzést, egy remek támadás végén vezetést is szereztünk: a középpályán megszerzett labdával egy gyors kontrát vittünk végig, Kacsa a baloldalról lövésre gurított vissza, Léni pedig ballal a léc alá küldte a játékszert, 1:0. A Paksi is jó napot fogott ki, így kezdettől fogva színvonalas összecsapás volt. Az egyenlítő góljukat egy amatőr hibánkat kihasználva szerezték. A szabadrúgást a sorfal állítása közben gyorsan elvégezték, 1:1. Nem sokkal később egy durva helyezkedési hiba már a fordítást jelentette. A hosszúra átemelt labdát teljesen zavartalanul juttatta a kapunkba az ellenfél játékosa. Szerintem ez még bosszantóbb hiba volt, mint az első gólt megelőző. Azért volt még minek örülnünk a szünet előtt: Kacsa megrúgta a szezon gólját, aminek ráadásul az egyenlítést is köszönhettük. Labdáért visszalépve a félpályánál jobb szélen kapott Áditól egy felpasszolt labdát, megelőzve védőjét jobb külsővel elpörgette mellette, kívülről lefordult róla, majd saját labdáját a hatos sarkáról a hosszú felsőbe varrta. Szenzációs mozdulatsor volt! Mindenképpen ki szeretném emelni Andrew-t, aki főleg az első félidőben egyik legjobb teljesítményét mutatta be, amit én láttam Tőle. A védekezés mellett remekül osztogatott előre is. Sajnos a második félidőből nehéz lenne kiemelni ilyen szép dolgokat, mint az elsőből. Kaptunk két olyan gólt, amit annyival meg lehetett volna akadályozni, ha mindenki fegyelmezetten fogja az emberét. A meccs két harmadában gyakorlatilag emberhátrányban védekeztünk. És a Paksi bőven van olyan szintű csapat, hogy ezt kihasználja. Ha kivétel nélkül mindenki odafigyel a védekezésre, még úgy is nehéz megnyerni egy rangadót, de így sajnos eleve esélytelen. És emiatt vagyok csalódott, hogy megint nem sikerült legyőzni egy igazi riválist, és ráadásul úgy, hogy a könnyelműséggel egérutat is adtunk nekik. Nem akarok személyeskedni, mindenkinek van mit átgondolnia, van min változtatnia. De nem lenne igazságos, ha nem tenném hozzá, hogy közel sem mindenkinek ugyanannyi. És az is hozzátartozik, hogy talán ezeken a meccseken érezzük igazán Zsoló hiányát…

Az utolsó meccsen mindenkitől elszánt, fegyelmezett, ugyanakkor felszabadult játékot várok. Ott látom a fejlődési lehetőségünket a jövő(hét)re nézve, ha Andrew (ahogy most szerdán) és Miki is bátrabban mer játszani. A győzelem már a biztos bronzérmet jelentené, amiből akár még ezüst is lehet, ha a CSTB is megszerzi a 3pontot. De ne ez foglalkoztasson minket, hanem az, hogy ismét győztesként fejezzünk be egy mérkőzést, és jó érzéssel menjünk a téli szünetre.

Hajrá ’Ászok!

Miki

Egy nappal a Zsírmedence elleni mérkőzésünk (4:3) után, azaz szerdán ismét játszottunk, ezúttal a Palota FC ellen, akik nagyon jól szerepelnek idén. Az összecsapást megelőzően 8 mérkőzésükön hatszor diadalmaskodtak, és csak kétszer szenvedtek vereséget. És a két csapat, aki le tudta győzni őket: a CSTB és a Torpedo Vodka…

Az első félidőben viszonylag kiegyenlített játék folyt a pályán, helyzetek itt is, ott is. A védekezésünket dícséri, hogy ennek ellenére nem kaptunk gólt az első játékrészben. Viszont mi Kacsa révén szereztünk egyet a félidő derekán, és mivel Léni egész pályás emelése-lövése a kapufán csattant, 1:0-val fordult a két csapat. Sajnos Léni bokája aláfordult az első felvonás hajrájában. Igazából duplán sajnos, mert láthatóan a keddi formáját hozta magával. A második 25percben is tartottuk a látványos, kombinatív játékunkat, így a második gólunk is hamarosan megszületett. Dávid vette be a Palota kapuját egy pompás lövéssel, aminél a labda mindkét kapufát érintve végül is úgy döntött, hogy megpihen a hálóban. Ezután jött még 3 gólunk, amikről nem feltétlenül időrendben fogok megemlékezni. Jöjjön mindjárt Dörömbölő második találata, amit egy precíz gurítás eredményezett a kapus zoknija mellé. Zoli is góllal tette még szebbé a szerdai remek teljesítményét. És akkor egy egészen parádés gól van még hátra: az ellenfél kapusa kicsit kint állt a kapujából, ráadásul a cseréinkhez beszélt, amit Kacsa azzal büntetett, hogy saját hatosunkról emelt a kapuba! Szóval 5:0 is volt az eredmény, amit aztán még a Palota – ha jól emlékszem egy játékos révén - két góllal módosítani tudott. De véleményem szerint nem volt kérdéses a meccs kimenetele, megérdemelt győzelmet arattunk. Külön öröm, hogy a szezonbeli egyik legjobb játékunkat láthatták, akik megtekintették a találkozót (Geri egyik legjobb meccsét fogták ki, akik miatta érkeztek). A Palota is szépen focizik, így igazán látványos meccs volt.

Már csak két mérkőzés vár ránk ebben a szezonban, és az eddigi eredményeinknek köszönhetően kiváló helyzetből készülhetünk rájuk. Én azt javaslom, hogy ne kezdjünk el számolgatni, hanem arra figyeljünk, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki ebből a két találkozóból, és majd a végén meglátjuk, ez mire volt elég a tabellán. A Paksi Halászlé ellen tavaly döntetlent játszottunk, ami még most is fájó pont, mivel a spori nem fújta be a 6.fault-jukat, pedig nem kicsit rúgtak fel…  Mindenkinek jó pihenést, illetve lábadozást kívánok a hétvégére!

Hajrá ’Ászok!

                                                         Miki

Mielőtt Miki beszámolóját olvasnánk, érdemes ellátogatni a Zsírmedence honlapjára:

http://majmedence.blog.hu/2010/11/16/bayern_zsirmedence_foldturkasz_united_3_4_1_0

Ezen a héten kétszer lépünk pályára a csepeli JÁG-arénában, mivel a Zsírmedence elleni mérkőzésünket erre a keddre halasztottuk. Egyáltalán nem ígérkeztek könnyű ellenfélnek, többek között a Torpedo-t is kétvállra fektették – ez nekünk még sohasem sikerült.

Kimondottan jól kezdte a mérkőzést ellenfelünk, viszonylag gyorsan meg is szerezték a vezetést egy a rövid sarokra tartó lövéssel. Az egész mérkőzésen rengeteget mozogtak, jól helyezkedtek, szóval azt innentől kezdve értem, hogyan sikerült győzniük a Vodka ellen. Azért mi sem tétlenkedtünk, egy-két veszélyes lövésünk volt, de ezek elakadtak a kapusban. Mindenesetre nem csak rajtunk múlt, hogy nem kerültünk nagyobb hátrányba… De aztán jött egy Léni-bomba a hosszúba, és máris 1:1 az állás. Ezt követően mindkét csapat türelmesebb üzemmódba váltott, így az első félidőben már nem esett gól. A másodikban viszont elég korán megszereztük a fordítást jelentő találatot: Dávid a (képzeletbeli) szögletzászlótól visszagurított Léninek, aki most nem a lövést választotta, hanem eggyel tovább gurította Mikinek, aki ballal a rövid sarokba helyezett, 2:1! Ezután sokkal nehezebb volt már feltartóztatni az ellenfél játékosait, sorra alakították ki a nagyobbnál is nagyobb helyzeteket, ziccereket. Szerencsére azonban a legtöbbet nem használták ki. Persze ez a mi szemszögünkből szerencse, ők hiába hivatkoznak bármire (pech, stb.), a helyzeteket értékesíteni legalább akkora feladat, mint kidolgozni őket. Ma az jelentette a különbséget, hogy nálunk van, akinek az utolsó pillanatokban sem remeg meg a lába döntő szituációban. De ne szaladjunk ennyire előre… Szóval kaptunk kettőt, amivel már ők álltak jobban, 2:3. A harmadikat már az utolsó 5 percben kaptuk, ami természetesen már elég későnek tűnik ahhoz, hogy igazából váltani tudjunk. Ám ez sikerült, egész szépen járattuk a labdát, ígéretes helyzeteink is voltak. Időközben a Spori jelezte, hogy 2 perc van még hátra… Ebből az első a szezon eddigi legfontosabb 1 perce volt: Léni keresztbe löbbölése után Kacsa bepöccintette az egyenlítő gólunkat, 3:3! Szerintem sokan aláírták volna közülünk akkor ezt végeredménynek is. De Kacsa másképp gondolta: Léni blokkolt a saját térfelünkön (így megszerezve gólja mellé a harmadik előkészítését is), amivel a 9-es számú támadónk a kapuig száguldott, megtolta kifelé, majd páratlan hidegvérrel a kapuba gurított, 4:3!! Ezután hangzott el a játékvezető szájából, hogy 1 perc van hátra, és mivel ezt sikeresen kibekkeltük, ismét miénk lett a 3 pont!

Sokadszor bizonyítottuk, hogy nem adjuk fel, és a mérkőzések legvégén is eredményesek tudunk lenni. Nagy fegyvertény, hogy erős a csapatunkban a morál, és ráadásul szerintem egyre jobb. És lehet mondani, hogy „4 helyzetből rúgtunk 4-et”… Egyrészt szerintem ez igazából elismerés, nem kritika. Meg úgy is lehet viselkedni, hogy „ehhez nem gratulálok” és a kinyújtott kéz mellett elsétálni (ahogy az a krisz nevezetű „játékos” tette), de ez undorító és nem sportpályára való viselkedés. Főleg úgy, hogy az egész mérkőzés rendkívül sportszerűen zajlott. Nem mi tehetünk róla, hogy 3 méterről sem találtak be.

Ádi játéka rendkívül tetszett, átjátszhatatlan volt az egy-egy elleni szituációkban, és a támadások segítésénél is összeszedet, jó döntéseket hozott. Léni gólja és három asszisztja nélkül sokkal szomorúbban írnám e sorokat, remek teljesítménnyel rukkolt elő. Nyilván Szabina jelenléte is ösztönző volt. Kacsának pedig hálás köszönet a meccs 49.percéért.:-)

Sajnos van egy szomorú dolog is: Zsoló nem tudja tovább segíteni villámgyors elfutásaival a FöldturkÁszok csapatát. Az egész Csapat nevében köszönöm itt meg Neki az eddigi játékát, és kívánom a legjobbakat! Ha úgy alakul – márpedig minden erőnkkel azon vagyunk -, akkor egy érem mindenképp fog lógni a Te nyakadban is.;-)

Hajrá 'Ászok!

Miki

A Pontlopók csapata is 0 pontosként vágott neki a meccsnek, így mi voltunk az összecsapás egyértelmű esélyesei. Szóval az eheti fellépésünk a Kiábrándítók ellenihez hasonló mérkőzésnek ígérkezett, de nem igazán lett az…

Dávid mellett sajnos Gerit és Zsolót is nélkülöznünk kellett a szezonbeli 7. mérkőzésünkön. Viszonylag kiegyenlített játék folyt az első percekben, az látszott, hogy nem lesz a múlt hetit idéző sima győzelem. Az első játékrész derekán egy sarokrúgást követően megszereztük a vezetést: Andrew labdáját Kacsa ballal vágta a kapuba. Kicsit megnyugodtunk a vezetés tudatában - talán túlságosan is. Egy labdavesztésből lekontráztak a Pontlopók: 1:1, ez volt a félidei állás is. A második felvonásban kissé álmosan kezdtünk, mintha arra vártunk volna, hogy a gólok maguktól jönnek majd. A kapu előtt némi határozatlanság volt jellemző ránk. Aztán gyorsan kaptunk rögtön két „kijózanító” gólt is… Aminek viszont nagyon örülök, és amire az egész Csapat büszke lehet: a lehető legjobban reagáltunk a kialakult szituációra. A párharcokba nagyobb határozottsággal vetettük bele magunkat, és a kapu előtt is jobb döntéseket hoztunk. Ezt az mutatja a legjobban, hogy percek alatt megfordítottuk az állást. A szépítő gólt Kacsa középre adásából Miki szerezte (3:2), majd Kacsa újból betalált, így lett villámgyorsan 3:3. A vezető gólra sem kellett ezután sokat várni, remek összjáték végén (ismét Kacsa centerezett) Léni helyezett a Pontlopók hálójába, 4:3! Ekkor már 5 szabálytalanságnál jártunk, és mivel a spori Zoli közbeavatkozását (erősen vitatható módon) szabálytalannak ítélte, büntetőhöz jutott az ellenfél. Azonban Tamás hárított, meg is fogta a labdát, és egyből indított, Miki-Léni-Kacsa összjáték végén Kacsa egy (szokásos) pimasz átemeléssel megszerezte az 5. gólunkat. Az utolsó találatunkat is Ő jegyezte, Tamás kidobásából a jobbszélen elfutva verte meg a védőt, és helyezett a hálóba. A meccs végén még ismét elhibázott egy büntetőt a Pontlopók csapata, így nem változott az eredmény, a vége: 6:3.

Nagyon örülök, hogy nem a levegőbe beszéltem (azazhogy írtam) a múlt heti értékelésben, amikor azt feltételeztem, hogy ha kell, tudunk emelni a játékunk színvonalán. Ezt mindenki láthatta ezen a mérkőzésen. Melindának ezúton is köszönjük a kitartó meccsre járást!

A mérkőzés két legnagyobb hősét külön is kiemelném. Tamás ismét csúcsformában védett, és kulcsfontosságú helyzetben fogott büntetőt. Kacsa 4 gólja mellett 2 gólpasszt is összeszorgoskodott, amit tovább nem is kell magyaráznom.

A jövő hét nagyon kemény lesz, két meccs és két nagyon jó ellenfél vár a FöldturkÁszokra. Remélem, ahogy ezt a próbát kiálltuk, úgy a következő fordulókban is remekül helyt tudunk állni (értsd: 6pont!).

Addig is:

Hajrá ’Ászok!

Miki

Nehézkesen indult a szerdai fellépésünk, a HÉV-pótló „jóvoltából” éppen csak odaértünk időben Csepelre. Ezt az ellenfél nem mondhatta el magáról, így a kezdés is csúszott. Csak azért ezzel kezdem, mert nekünk sajnos nem szokott jót tenni, ha ilyen kizökkentő apróságok történnek…

A két csapat idei szereplése alapján mondhatjuk, hogy a FöldturkÁszok volt a mérkőzés esélyese. Az első percekben szerintem érezhető volt a Kiábrándítókon, hogy nem igazán „vannak ott fejben”. Ezt remekül kihasználtuk, gyorsan kétgólos vezetést szereztünk. Nagyon fontos volt, hogy nem engedtük be a meccsbe az ellenfelet, és újabb gólokat lőttünk. Innentől kezdve nem volt kérdéses a mérkőzés kimenetele, mert bár a második félidőben jócskán feljavultak, akkor már behozhatatlan hátrányból kellett volna fordítani. Én úgy látom, hogy ez egy tipikus kötelező győzelem volt. A szerdán mutatott játékunk több csapat ellen is kevés lenne, de tudtunk volna emelni a szinten, ha úgy adódott volna, hogy szükséges. Időnként szépen kombináltunk, és javítottunk a gólkülönbségünkön is. Zoli megszerezte első gólját, Ádi először duplázott, Kacsa is duplázott (természetesen nem először), és Léni is növelte eggyel góljai számát. Ismét feltűnt Geri a kapunkban, Tamással együtt remekül védtek, és – idén első alkalommal - kapott gól nélkül jöhettek le a pályáról. Ez Zsolónak is köszönhető, aki látványos mentéssel rukkolt elő a hajrában.

Hasonló mérkőzésre számíthatunk most szerdán is a Pontlopók ellen, hasonlóan odafigyelve azon az összecsapáson is gazdagodhatunk 3 ponttal.

Hajrá ’Ászok!

Miki